A hangsúlyok jelölésrendszere

Írott jelölés Számítógépes jelölés Elnevezés
×××
BN1 (gyenge) betűtípus gyenge szakaszhangsúly
×××
BN2 (szakasz) betűtípus közepes szakaszhangsúly
×××
BN3 (emelt) betűtípus emelt erejű szakaszhangsúly
×××
BN4 (mondat) betűtípus fő- vagy mondathangsúly
^
 ^ – Kúpos ékezetjel (AltGr+3) kapcsolóív (hangsúlytalan szó)
\
 \ – Fordított perjel (AltGr+Q) rövid szünet
|
 | – Elválasztójel (AltGr+W) közepes szünet
#
 # – Kettőskereszt (AltGr+X) hosszú szünet

A hangsúlyok jelöléséhez szükséges betűkészlet letöltéséről és telepítéséről a Betűkészlet menüpontban tájékozódhat.

Fontosabb szabályok a Beszélni nehéz! helyes jelöléséhez

A jelölések, használatuk

  • Hangsúlyok

    A babona, miszerint minden kimondott mondatunk minden egyes szavának első szótagja hangsúlyos, természetesen nem igaz. Rögvest megbizonyosodhatunk arról, hogy melyik változat a helyes, ha „eldöcögtetjük” a következő mondatot:

    Az ember nem nyelhet le egy falatot se.

    Illetve elmondjuk helyesen, nyelvünk természetéhez jobban illően – így:

    Az ember nem^nyelhet^le^egy falatot^se.

    Hogy melyik szóra esik nagyobb nyomaték, azt a mondatban betöltött szerepe határozza meg. Ugyanaz a hangsor az egyik mondatban lehet nagyon fontos, ezért erős hangsúllyal ellátott, de lehet csak említő értékű, vagy éppen teljesen hangsúlytalan.

    Például az „ember” szó az alábbiakban:

    Nem^az állatok^tették,^hanem^az emberek.

    Az ember nem^nyelhet^le^egy falatot^se.

    Amit megígér^az^ember,^azt teljesítenie^kell.

    Az is segít, ha tudjuk: az új közlés, amelyet az adott mondatból ismerünk meg, fontosabb, mint a „közös előismeret” vagy a korábban már említett információ. Ezt jól példázza Péchy Blanka: Beszélni nehéz! című könyvének 128. oldalán található részlete: „A férfi kávét rendel. Ahogy a kávéját kavargatja, megpillant a szomszéd asztalnál egy nőt. A nő csinos.” A „kávéját” és a „nő” szavak másodszorra már csak elenyésző hangsúlyt kapnak.

    Erősen leegyszerűsítve a hangsúlytípusok használatáról elmondhatjuk, hogy:

    • Főhangsúlyt az a szó kap, amelyik az újdonságértéke, fontossága miatt a leglényegesebb a mondatban.

      Tegnap^vittem^el.

      Ő lönösen^nagy^segítségre^szorul.

      leg akkor,^ha semmi^esélye^sincs^a győzelemre.

    • A szakaszhangsúly hatálya a következő hangsúlyig tart, ebből a fokozatból gyakran több is található a mondatban. Ezek különböző erejűek lehetnek (gyenge, közepes, emelt erejű).

      • Gyenge szakaszhangsúly kerül a szóra, ha pl. a mondatban csak említő értéke van, vagy ha jelentéséből, mondatbeli szerepéből következően csekély a szerepe.

        Ilyenkor mi^a^teendő?

        Hiszen ennek utóélete^is^van,^és azzal^is^foglalkoztunk.

      • A közepes erejű szakaszhangsúly a leggyakrabban előforduló, átlagos erővel kimondott fokozat. A mondanivaló szempontjából lényeges, de nem kiugró fontosságú a szó, amelyet ilyen erővel hangoztatunk.

        Megalakul^az új francia kormány.

        szöntöm^a Társalgó hallgatóit.

        dosították^a felmondásról^szóló rendelkezést.

      • Az emelt erejű (erősebb) szakaszhangsúlyú szavak nyomatéka nem éri el a mondathangsúlyét – egynél több is lehet az összetett mondatban –, de érezhetően kiemelkedik az átlagos erővel ejtett szavak közül.

        A ,^a feleség^helyzete \ egészen más^volt,^mint^a sőbbi^századokban.

        A minisztertanács több nemzetközi^témát^is^megtárgyalt.

        A miniszterelnökre^tartozik,^hogy \ kivel tud^és kivel akar együtt^dolgozni.

  • Szünetfajták

    • A rövid szünet inkább mondatokon belül, tagmondatok között, közbevetéskor fordul elő.

      Most, \ úgy^látom, \ nem^tud^mit^kezdeni^magával.

      De akadtak^a tagság^soraiban^is^olyanok,^akik védték, \ még bukása^után^is.

      A mintegy hatvan^nyelven^megjelent könyveiben \ merész feltételezéseket^bizonyít.

    • A közepes időtartamú szünet jobbára egy gondolat, mondat lezárásakor következik. Gyakorta a mondatvégi írásjel után következik, időnként felsorolások előtt, pontosvesszőnél, kettőspontnál.

      Csakugyan: | hol^tanulták^ezek^a kislányok, \ mi^a öltözködés?

      Valamit rosszul^tudok. | Vagy^a magfizikai^folyamatokban, \ vagy^a csillagászatban, \ vagy mind^a kettőben.

      De korai^volt^az^öröm. | Mert^az újdonsült kisinas minden^ténykedése \ balul^ütött^ki.

    • Hosszabb szünetet tarthatunk pl. egy bekezdés végén, párbeszédkor a két beszélő fél megszólalása közötti szünetet érzékeltetendő, értelmi elhatároláskor stb.

      Ma^már április hetedike^van. # Én^is^tudom!

      Jöttem^volna hamarabb^is. # Bár ttél^volna!

      Genf. # Újabb szovjet-amerikai tanácskozás^volt^a hadászati madófegyver-rendszerek^korlátozásáról.

  • Hangsúlytalan szavak

    A mondatban található hangsúlytalan elemeket kapcsolóívvel kötjük az előttük álló szóhoz. Ezek a szavak nyelvileg természetesen fontosak, nélkülük értelmetlen lenne a mondat, de a hangsúlyviszonyok szempontjából nem tartoznak a kiemelendő szavak közé.

    Még mindig^a levegőben^maradunk.

    Persze^ez nagyon^ritka.

    Kaphatok^egy óra gondolkodási^időt?

Hangsúlyos és hangsúlytalan elemek a mondatban

Dogmaszerű megállapításokat itt se tehetünk, de az igaz lehet: vannak olyan szófajok, mondatrészek a mondatban, amelyek leggyakrabban hangsúlyosak, míg mások többnyire semmiféle nyomatékot nem kapnak.

Jórészt hangsúlyosak például (újdonságértékük szerinti erőfokozattal):

  • A kérdő névmás

    Mennyibe^fog^kerülni^az új parlament?

    Kik^vehetnek^részt^a zenei^heteken?

  • A határozó

    Ezekről nagyon^érdekesen^írt Dienes^István, \ neves gészünk.

    Ha arra^gondolunk,^hogy akkor élt^és tevékenykedett Vitéz^János.

  • A számnév

    Ne^beszéljen! | Szóval egy^esztendőben^születtünk?

    Ma^már április hetedike^van. #
    Én^is^tudom!

  • A családnév

    Hallgassátok^meg Alekszej Tolsztoj két meséjét, \ Rab^Zsuzsa fordításában.

    A negyedik^emeleten Chopin gyászindulója^szól^a dióban.

  • Az egyenes szórendű igekötős ige(név)

    S kifizettek hatezer^forint rolási^díjat^is.

    Reggel^meg zök^neked levest, \ azért^majd fölásod^a fél kertemet

  • A tagadó- és tiltószó

    Nincs mentőgépkocsi-gyártás.

    Most \ úgy^látom, \ nem^tud^mit^kezdeni^magával.

    A koros zaspár megdöbben,^de nem^csodálkozik.

  • Az „is” kötőszóval nyomósított rész

    Nemcsak^a jobb fizetés, \ hanem^az érvényesülés^lehetősége^is^hívja.

    Jöttem^volna hamarabb^is.

  • A jelzők

    Az ablak üvegezését^a mai^korban^találták^fel.

    A honyi híd építése befejeződött.

    Tudod^mit, szomszéd? | Adok^neked^egy bölcs tanácsot.

Ritkán kapnak hangsúlyt (vagy egyáltalán nem):

  • A határozott névelő

    Tüntet^a volt osztrák kancellár.

    Azon^töprengett, | miként^járhatna^túl^az^eszükön.

  • A határozatlan névelő

    Gondolja^meg,^hogy^egy ember boldogsága^van^a^kezében.

    De^egy életre belém^vésődött.

  • A kötőszó

    A falu megmaradása^vagy pusztulása^forgott^kockán.

    Az első^középdöntőben részt^vesz Tihany^és Keszthely^város^csapata.

  • A névutó

    Ha bárki keresne telefonon; | csak hat^óra^felé^leszek^itt.

    A Posta belügyelete^szerint: \ nem!

    Kivétel: szembeállításban:

    Nem^az asztal mellett,^hanem^az asztal alatt^láttam.

  • A hátravetett igekötő

    A közgyűlés holnapután^fejezi^be^munkáját.

    Nem^valószínű,^hogy valaki gyilkosságot^kövessen^el ok^nélkül.

  • A mondathangsúlyos (főhangsúlyos) részt követő szó (szavak)

    Leonardo ekkor^az ötvenes^éveiben^járt.

    Jaj, \ rossz^vége^lesz^ennek, fiam!

A jelölés során elkövethető – ennélfogva elkerülendő – hibalehetőségek:

  • Ne maradjanak jelöletlen szavak

    De^egy életre belém vésődött.

    Hiba: a „belém” és a „vésődött” szavak jelöletlensége

    De^egy életre belém^vésődött.

  • Ne jelöljünk egy szót egyszerre hangsúlyosnak és hangsúlytalannak

    Jenőt jól^ismerem^már, \ nagyon^sokra^tartom.

    Hiba: az „ismerem” szó jelölése

    Jenőt jól^ismerem^már, \ nagyon^sokra^tartom.

  • Ha egy hangsúlytalan szó mondatkezdő helyzetben van, felesleges elé kapcsolóívet tennünk

    ^Vagy nem^azt^kérte: | adnék ételt,^ha ásni^jön?

    Hiba: a „Vagy” szó előtti kapcsolóív

    Vagy nem^azt^kérte: | adnék ételt,^ha ásni^jön?

  • Ugyanaz a hiba, ha a mondatban szünet után következik a hangsúlytalan elem

    De nemcsak peket^festett, \^hanem novellákat^és verseket^is^írt.

    Hiba: a „hanem” előtti kapcsolóív

    De nemcsak peket^festett, \ hanem novellákat^és verseket^is^írt.

  • Ne használjunk egynél több mondathangsúlyt

    Aki minden szót hangsúlyoz, nem emel ki semmit!

    Hiba: Minden túl van hangsúlyozva

    Aki minden^szót^hangsúlyoz, nem^emel^ki semmit!

  • A hangsúlyos szavakban csak az első szótagot jelöljük, ne az egész szót

    Mennyire^terjedt^ez^el^a zelmúltban?

    Hiba: a „Mennyire” szó jelölése

    Mennyire^terjedt^ez^el^a zelmúltban?

  • Csak annyi pontot tegyünk a gyenge szakaszhangsúllyal és emelt erejű szakaszhangsúllyal jelölt szavak alá, ahány betűjegy található az első szótagban

    Mi^a teendő?

    Hiba: a „teendő” szó jelölése

    Mi^a teendő?

  • Kerüljük a nyilvánvaló hibákat

    Hogyan tudnak^ilyen^körülmények zött^dolgozni?

    Hiba: a „tudnak” és a „között” szavak hangsúlya

    Hogyan^tudnak^ilyen^körülmények^között^dolgozni?

    Ki szelet \ vet, vihart^arat.

    Hiba: A rövid szünet rossz elhelyezkedése

    Ki szelet^vet, \ vihart^arat.

    Pedagógusok^és társadalom egymásra^mutogatnak.

    Hiba: a „Pedagógusok” és a „társadalom” szavak szóvégi hangsúlyozása

    Pedagógusok^és társadalom egymásra^mutogatnak.

Forrás:
Szakács Béla és Kerekes Barnabás:
Szöveggyűjtemény és útmutató a középfokú iskolák Kazinczy-versenyéhez